0

Jó éjszakát, éber álmokat! I. – Álomnapló

lucid-dreaming-e1507706777467

Évek óta foglalkoztat, hogy megtanuljam az éber álmodás technikáját és azt alkalmazhassam a mindennapokban. Amikor világossá vált számomra, hogy milyen hatalmas lehetőségek rejlenek benne, eldöntöttem, hogy kísérletet teszek az elsajátítására.

2016-ban vásároltam először egy könyvet a témában, bár már két évvel korábban vettem egy másikat a tibeti álomjógáról, de ezt akkor nem kapcsoltam a fejemben az éber álmodás jelenségéhez. Morley könyvének elolvasása motivált az álomnapló írásához és ezt vezettem is egy pár hétig. Tavaly volt még egy hasonló próbálkozásom, viszont az idei évben nemrégiben már tényleg komoly szándékkal vágtam bele ismét a projektbe.

Ebben a bejegyzésben az álomnaplóról fogok írni egy kicsit, illetve ahhoz javaslok tippeket Nektek.

79beb-thinkstockphotos-aa032246Nos, álomnaplót vezetni KELL. Anélkül jelentősen lecsökken az éber álmodás megtapasztalásának lehetősége. Utólag arra jöttem rá, hogy azon túl, hogy persze így vissza tudom olvasni a régebbi álmokat és ezekben ún. álomjelzőket kereshetek a továbblépéshez (erről majd később), ez a módszer segít nekem abban, hogy tudatos álmodóvá váljak. Az a tény, hogy naponta 10-15 percet foglalkozom az álom (álmok) lejegyzésével, lassan beszivárogtatom ezt a világot a hétköznapok realitásába. És ez az egyik kulcsa az éber álmodás kifejlesztésének: tudatosítani, hogy létezik egy világ bennünk, amelyet szép lassan az ellenőrzésünk alá vonhatunk, ha elég kitartóak vagyunk.

Tegnap például hajnalban olyan 5 előtt felébredtem és semmi nem állt távolabb tőlem, hogy tollat ragadjak (persze nem volt a füzet mellett…) és az alvó páromat fel nem ébresztve lejegyezzem az álmaimat… Szóval egy igen erőteljes elhatározásra lesz majd szükségünk, hogy napi rendszerességgel (ebben benne van, hogy esetenként két-vagy akár háromszor is álmodunk, attól függően, hogy hányszor ébredünk fel magunktól vagy ébresztjük meg magunkat – erről is majd később) vezessük a naplót.

Igazság szerint a naplóba írás már a lefekvést megelőzően elkezdődhet: írd fel a dátumot (azt is, hogy reggel vagy este van-e) és legalább egy mondatban fogalmazd meg a szándékod: “Emlékezni akarok az álmaimra, amikor felébredek. Részletesen elő tudom majd hívni őket ébredés követően.” – vagy bármi hasonlót. A lényeg, hogy írásban pecsételd meg a döntést, hogy a tudattalan elkezdjen dolgozni rajta már a lefekvés előtt. Ez nagyban segíteni fogja, hogy valóban emlékezz az álmodra reggel és le is tudd írni majd. Tapasztalok szerint ez még azoknál is hatásos, akik gyakorlatilag sohasem emlékeznek az álmaikra.

71meFMXM4wL._SY450_A füzet, amelyet erre használsz, semmi mást ne tartalmazzon: kizárólag az álomnaplódnak tartsd fent (bármilyen füzet megteszi, a lényeg, hogy szívesen használd majd) és legyen egy toll vagy ceruza is mellette (saját tapasztalatból mondom, hogy akár érdemes hozzákötni valahogyan a füzethez…), amelyet szintén csak erre használsz. Nekem aránylag fontos, hogy milyen hegyű tollal írok, szóval válassz olyat, amit szeretsz.

Én személy szerint nem javaslom, hogy a telefonodat, táblagépedet használd a lejegyzéshez, persze megvannak az előnyei (kényelmes, nem kell felkelni hozzá; nem kell külön világítás; biztos, hogy el tudod olvasni majd; illetve van aki gyorsabban ír így, ráadásul álomnapló alkalmazásokat is le lehet tölteni már telefonra), de nekem mégsem jött be ez a megoldás: egyrészről teljesen személytelennek találom – visszaolvasva kevésbé emlékeztem az így lejegyzett álmokra, mint amiket kézzel írtam. Másodsorban nagy a kísértés, hogy mást kezz el nézegetni / csinálni a telefonodon közben / utána és főleg ha még vissza szeretnél feküdni a lejegyzést követően, nagyon nem mindegy, hogy milyen hatások értek, mielőtt újra beleveted magad az álmok világába…

A naplóba rajzolhatsz is akár, leírhatod az érzéseidet, a légkört vagy ha nem tudod felidézni az eseményeket, akkor írd le azt, milyen érzeteid vannak ébredéskor. Ha tényleg nincs mit leírni, azt is jegyezd le! Fontos, hogy jelen időben írd le a történteket, mintha most élnéd át őket.

10-bad-habits-insomnia-watch-the-clockA másik fontos kérdés, hogy hogyan oldod majd meg az írást: készülj fel, hogy pár nap után már hajnalban, akár 2-3 órával a szokásos ébredési idő előtt fel fogsz ébredni és igen, ekkor már lesznek lejegyzendő álmaid. Ha nem egyedül alszol a szobában / ágyban, nem mindegy, hogy hogyan oldod meg a világítást. Ha az éjjeli lámpa fénye nem zavarja az alvót melletted, akkor rendben, ha igen, akkor kísérletezned kell majd a zseblámpás / telefonos világítós megoldással, anélkül, hogy kisütnéd a szemedet a sötétben… Esetleg ha össze kell kötnöd egy gyors vizeléssel (erről még később), akkor akár a fürdőszoba / WC is megteszi a célnak és így nem zavarod annyira a másikat.

Ha a reggel nagyon rohanós, akkor lejegyezhetsz pár kulcsszót is akár, hogy az alapján leírhasd, ahol legközelebb lehetőséged van rá (pl. a közlekedési eszközön). Azonban a legjobb, ha számolsz ezzel a reggeli plusz tevékenységgel és ennek megfelelően állítod be az ébresztődet.

alarm-cat

Jó naplóvezetést kívánok!

http://www.facebook.com/naprolnapranap/

1

Csak derékan!

 Korábban ígéretet tettem, hogy írni fogok hamarosan egy bejegyzést, amelyben elmondom, hogy hogyan is áll a derekammal a helyzet. Nagyjából a “helyzet változatlan” kijelentés megállja a helyét, bár persze vannak nagyon jó napjaim is.

 

download (1)Két és fél évvel ezelőtt abbahagytam a jóga gyakorlást szinte teljesen. Az addig napi szinten űzött jógázás lassan eltűnt az életemből: mellette már elkezdtem egyre sűrűbben kocogni járni, elsősorban a súlyvesztés szándéka miatt. Igazából az otthoni gyakorlás nem okozott fájdalmat általában, hiszen itt én választottam meg, hogy mit szeretnék csinálni. Azoknak, akik harmóniára és / vagy stresszoldásra törekszenek a mindannapjaikban, nagyon tudom ajánlani, hogy rendszeresen gyakoroljanak otthon. Nálam azonban az utolsó időkben sajnos már nem hozott olyan “eredményeket” a gyakorlás, amelyeket vártam volna tőle, emellett viszont rengeteg felgyülemlett energiám és némi súlyfeleslegem volt, amelyet le kívántam vezetni, illetve adni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az akkori “párom”, akivel együtt laktam napi szinten csinált ki idegileg (mondjuk ez kölcsönös volt) és rombolta az önbecsülésemet az alakomra tett megjegyzéseivel, másokhoz való hasonlítgatásával. Szóval a jógával elváltak útjaim…

imagesEzután ami a jógázást illeti, nagyjából változatlan a helyzet: esetenként eljárok jóga órákra (pl. Bikram), de ezek közben / után jellemzően felerősödnek a fájdalmaim. Otthon azóta kevésszer jógáztam, ugyanis először az oly rég áhított kettlebell-t kezdtem el (2015 aug.) és pár hónapig heti kétszer jártam, amely nem súlyosbított a panaszokon, inkább segített a derék körüli izmok erősítésében. 2016 év elején kezdtem el rendszeresen edzőterembe járni, egyre gyakrabban, majd olyan heti öt-hat alkalommal. Ebbe csoportos és gépi edzések egyaránt beletartoztak és segítettek karban tartani a derekamat, javult is a helyzet. Emellett szaunázni és svéd masszázsra is elkezdtem járni, amelyek szintén jót tettek.

is_170314_depression_800x6002017 januárban kórházba kerültem 2 hétre, majd 2 hét múlva ismét visszaestem, megint 2 hét kórház (ennek nincs köze a gerincemhez vagy bármilyen fizikai problémához!). Ezek után nagyon sokáig nem tudtam rendesen sportolni, elsősorban a poszt-traumatikus depresszió miatt. Mindenki, aki már volt depressziós tudja, hogy milyen nehéz bármiféle aktivitásra rávennie magát ilyenkor. Legyen az egy könyv olvasása vagy valamilyen film megnézése, bármilyen szociális program… Szóval egy igen nehéz időszak volt ez, de én mégis büszke vagyok magamra, hogy nem hagytam el magam teljesen: eljártam kocogni, nyögve-nyelve de mégis eljárogattam terembe, jógázgattam, ha csak fél órákat is YouTube-ra… Persze a derekam megszokta az intenzív mozgást és nyújtást, így most komoly fájdalmakat éltem meg: sokat feküdtem és nem táplálkoztam éppen egészségesen (rengeteg kenyérfélét ettem, nasiztam…). Emellett sajnos a munkahelyi életben is kudarcok értek, ami ahhoz vezetett, hogy dohányzással, ivással, bulizással próbáltam levezetni a feszültséget, amely csak még mélyebb mélységekbe hajított eleinte. Aztán persze jobb lett az idő múlásával és bennem tényleg megvolt végig a szándék, hogy javítok a helyzetemen: motivációs videókat néztem, olvasni kezdtem újra, meditálni próbáltam, egészségesebben próbáltam enni.

78324392Olyan egy éve ülőmunkát kezdtem el végezni: 3 hónapig először, ami igen csak megterhelte a derekam, főleg amíg el nem kezdtem labdán ülni. Előtte az ékpárnát használtam, illetve a derekamat / hátamat pócoltam ki, hogy kényelmesen egyenes legyen. Ezek után még a labdán ülni is rossz volt, alig vártam, hogy állhassak… Aztán három hónapig mászkálós melóm volt, amelynek az egyetlen előnye az volt, hogy a derekam nem romlott, bár a lábaim igencsak fájtak 10 óra lótifuti után…. Idén pedig szinte folyamatosan labdán ülök irodában, ugyan van hogy kellemetlen, de szerintem még mindig ez a legjobb megoldás. Mondjuk nem teljesen értem a labdák besorolását: 165 cm-ig ajánlja az 55 centist. Nos, az én 153 centimmel a nyakamban van a térdem az 55 m-ösön, a 65-ösön pedig magas talpú (kb. 6 cm) cipőben szintén magasabban van kissé a térd a csípőcsontnál… Persze nagy előny, ha emellé állítható az asztalunk, monitorunk.

downloadA derekam lassan kezdett javulni, amikor újra komolyabban nekiálltam kondizni. Tavaly december óta rendszeresen járok ismét, heti négy-hat alkalommal. Ami nekem a legjobban bevált a derekam szempontjából: TRX, köredzések, hot iron (csak kis súlyokkal az elején!), core training, aqua fitness és persze a különböző alakformáló, zsírégetők is jók, hacsak nincs sok ugrálás benne vagy ami féloldalasan terheli a derekat (pl. egy lábon egyensúlyozva hajolni) vagy ami sajnos gyakori ezeken: olyan fenék-vagy comberősítők, amelyekek pl. négykézláb, a láb fel-vagy oldalra emelésével kell végezni. Ezek a gyakorlatok halálosan tudnak fájni, hiszen derékból kompenzálok (sajnos a comb-és farizmom meglehetősen gyengécske). A gépekből a futógépet hónapok óta nem használtam, azon túl, hogy addigra végre feladtam, hogy valaha is jó futó lesz belőlem, nem hiszem, hogy az ugrálás jót tenne akár az ízületeknek, akár a női szerveknek… Helyette ott az elliptikus tréner, a taposó gépek, lépcső és létra vagy az evező (egyenes háttal is lehet evezni!), a biciklit csak ritkán használom, mert egy az, hogy ülök eleget a munkahelyen, másrészről hajlamos vagyok ellustulni és csak a telefonomat nyomkodva lazán tekerni… A Deep Work nevű óra szintén nem jött be nekem derékügyileg, ahogyan a Body Art sem, bár az lehet, hogy csak a gyors koreográfia miatt.

Pár hónapja fedeztem fel egy aránylag új mozgásformát viszont, amely első kipróbálásra szerelem lett: ez a Beautyrobic. Véletlenül kerültem be órára és nagy szemekkel tekintgettem körül, amikor kiderült, hogy beolajozott testtel, felfűtött teremben fogunk 60 percen át vonaglani meg feneket rázni… Viszont hihetetlenül jót tett a derekamnak! A forgatás, mozgatás és mellé a derékkímélő has-és comberősítés egy rendkívül jó átmozgatást nyújt az embernek. Kemény, de közben szórakoztató mozgásforma, ami mindig kicsit más. Jelenleg a Dollhouse Budába járok, mert ott van 16.45-től óra heti kétszer, de persze nem mindig jutok el sajnos. Először a Fitness Factory-ba jártam, ahonnan sajna elment az oktató, viszont ehéttől ismét van ez az óra mással heti egyszer. Igaz az lenne a legjobb, ha lennének videók, amelyek alapján otthon is csinálhatnám heti párszor: az igazat megvallva én nem nagyon kezdek el magamtól edzeni otthon, főleg nem anélkül, hogy valakivel együtt csináljam. Nálam az otthon nem az edzés helye, arra ott a terem. Itt bele tudtok lesni, milyen is ez a mozgásforma:

 

Van egy masszázsfajta (illetve több is persze), amely nagyon hatásos lehet az olyan mélyebb gyökerű fájdalom esetén, amely nekem is van: ez a Yu-meiho:

Van is egy masszőr, akinél eddig csak egyszer jártam még 1,5 hónapja, de nem azért, mert nem tetszett, hanem mert elment az illető az El Camino-ra… Pont most fog visszatérni és el is fogok járni hozzá hetente-kéthetente (mondjuk elég húzós, 7000 Ft / alkalom), de ha hat, akkor megéri. A masszőr nem ajánlotta nekem a gravitációs csizmát, amelyet én korábban használtam kb. 3/4-edévig, hiszen igaza van abban, hogy a többi ízületet (térd, csípő, boka) előbb szétnyújtja, mielőtt az érintett deréki részhez érne és a denevér padot javasolta helyette. Ugyan ez elég húzós árban van és az elhelyezése sem olyan egyszerű, mint a csizmáé (ahhoz csak egy húzódzkodó rudat kell felszerelni), de vannak olyan edzőtermek, egészség központok, ahol lehetőségünk van használni ezt az eszközt.inversion-table-reviews

Persze még olyan esetekben jön elő erőteljesebben a fájdalom, mint menstruáció előtti napok vagy például pár hete vesemedence-gyulladásszerű tüneteim voltak, amely igen megviselt deréktájékon… Női, hormonális vagy bakteriális panaszokra ajánlom a cickafark, kamilla vagy barátcserje teát rendszeres fogyasztásra.

Gyorssegélynek nekem bevált a levendulás izomlazító krém, de persze rengeteg sportkrémet árulnak, amelyek közül válogathatunk (inkább minimális összetevőkből álló natúr, tiszta készítményt válasszunk), de persze ezek csak tünetileg kezelnek és a hosszútávú gyógyulás felé még más úton kell majd nekem is közelítenem a jövőben…

Tisztában vagyok vele, hogy rengeteg féle-fajta derékfájás van és mindenkinek más használ, ennek ellenére remélem, hogy ez a kis áttekintés segít majd pár olvasónak, hogy enyhítsen a panaszain. Összefoglalva az egyszerű tanácsaim:

  • rendszeres (napi szintű vagy heti 5-6 alkalmankénti) mozgás, amely nem terheli az érintett területet – nem feltétlenül a nagyon laza mozgásforma a megoldás! A Beautyrobicot minden derékfájósnak szívből tudom ajánlani!
  • irodai munkavégzés esetén alternatívák ülésre
  • a mélyizmot érintő masszázs alkalmazása
  • denevér pad használata

Legyen szép, fájdalommentes napotok!

0

Út a hulladékmentes élet felé

IMG_0899.jpgNem olyan régóta használok hajbalzsamot, pedig tudom, hogy fontos lenne: emiatt sajnos a múltban nem is mindig nézett ki “szalonképesen” a hajam. Volt idő, hogy kondicionáló spray-t használtam nedves hajra hajmosás után, de igazság szerint ez nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Aztán legutóbb kipróbáltam ezt a (tudomásom szerint) vegán terméket. Na, ez fantasztikus eredményeket hozott, egyszerűen imádtam… Csak hát mostanában több oldalról is betalál a hulladékmentesség és emiatt nem szerettem volna újra műanyag tubusos megoldást vásárolni. Inspirálónak találtam ezt a videót és úgy döntöttem, megpróbálkozom én is a szilárd balzsam használatával.

Ezt a döntést ezúttal nem előzte meg hosszas kutatómunka (persze interneten körbenéztem azért, hogy mégis milyen lehetőségek vannak – itt vegyes véleményeket olvastam), így a lehető legkényelmesebb megoldást választottam: bementem a Lush-ba és megvettem ezt (2.650 Ft volt). Tetszett, hogy dobozt is tudtam hozzá venni (750 Ft): régen már egyszer próbálkoztam szilárd kondicionálóval és akkor nem tároltam dobozban: kallódott meg ázott is a zuhanyzóban szegény eleget emiatt… Miután ezt elhasználtam, ha nem is biztos, hogy nekiállok készíteni otthon egyet, de valami kézműves megoldással szeretnék majd próbálkozni.

Na és hogy milyennek is találtam: tetszik, hogy nem törölköző száraz hajra kell tenni, hanem rögtön a haj megmosása után feltehetem. Nem habzik, ami elsőre furcsa lehet, ahogy az is, hogy nem érzem eloszlatáskor, hogy puhítana, könnyítene a hajon, mint az Inecto esetében, viszont száradás után érezhetően puha a hajam. Persze nem ér az Inecto nyomába, de nem is olyan, mintha semmit sem használtam volna, ahogy a hozzászólók írták. Kb. 3 percig hagytam fent, annyi kell is minimum.

Összességében örülök neki, hogy megtettem ezt a lépést: sampont már hónapok óta nem használok, helyette folyékony mosódióval mosom a hajam. A szódabikarbóbát szokták ajánlani mint nagyon természetes alternatívát: én ezt eddig csak a mosódióval együtt használtam, amikor a korábban feltett ricinus olajos pakolást kellett kisuvickolni a hajamból. Olvastam, hogy áztatott lenmagot is használnak kondicionálóként, de csak a hajvégeken és nem is kell lemosni. Igazság szerint nekem nem is a hajvégek, hanem inkább a fejtető környékén szokott különösem csúnya lenni a hajam, ha nem teszek rá balzsamot plusz mivel sokszor zuhanyzom és mosok hajat edzés után edzőteremben, így ez a szappanos megoldás kényelmesebb most nekem. Viszont szeretném én is kipróbálni a lenmagos megoldást a jövőben.

Nektek milyen tapasztalataitok vannak a természetes balzsamokkal, hajápolókkal kapcsolatban?

http://www.facebook.com/naprolnapranap/

0

Nemtejet házilag

30741722_356417681534696_1927013016667160576_nEz a nap is elérkezett. Saját, otthon készített rizs itallal kortyolgatom ma reggel a kávémat. Hihetetlen, hogy néha milyen egyszerű dolgoknak milyen sok idő kell, mire megérnek. Már évekkel ezelőtt, kb. akkor amikor vegán lettem (hat évvel ezelőtt) olvastam róla, hogy házilag is lehetséges növényi nemtejet készíteni, de valahogy szinte sohasem jelent meg bennem a vágy, hogy magam is nekiálljak. Nem mondom, hogy nem próbáltam, de ezek a kísérletek kudarcba fulladtak és mivel a konyhában nem éppen jellemző rám a kitartás az adott étel / ital tökéletesítésére, így annyiban hagytam a dolgot. Egészen mostanáig.

Az utóbbi pár hétben egyre jobban foglalkoztat, hogy én is csatlakozzam a “no waste” hozzáállást, illetve igazából életformát képviselőkhöz és próbáljak minél kevesebb szemetet termelni a mindennapjaimban. Az egyik dolog, ami nem tetszik pl., hogy az üres növényi nemtejes doboz mindig a kukában köt ki. Ugyanakkor tényleg megdöbbentő, hogy a csupán pár százalék rizst vagy mandulát tartalmazó ital milyen sokba kerül. Jó, bevallom, az utóbbi fél évben a Penny-ben kapható Happy Rice / Happy Almond nemtejeket vettem, amelyek csak 399 Ft-ba kerültek literenként (akciósan 299), ami nagyon jó ár a piacon (500-900 Ft körülbe kerülnek ezek, persze vannak minőségbeli különbségek köztük), de akkor is…

Tettem egy fogadalmat múlt héten, nevezetesen hogy többet nem veszek ilyeneket, magam készítem az italt barna rizsből, így még jobban is járok, hiszen nemcsak hogy tápanyagtartalma jobb és nagyobb így az italnak, hanem még azt az egy-két adalékot sem fogyasztom (l. sűrűsítőanyag). Ja és persze az ár sem mindegy: 399 helyett így literenként csupán kb. 115 forintomba kerül az egész.

Az elkészítés pofonegyszerű (hidd el, ha én mondom, akkor tényleg az: sohasem állnék neki nagyon bonyolult dolgoknak, amelyeket rendszeresen akarok csinálni a jövőben). Nem javasolnám, hogy áruházban szerezzük meg a barna rizst, mert egyrészről drága, másrészről a legtöbb az ún. előfőzött verzió, amit szerintem nem kellene erre használni. A Fehérvári úti Vásárcsarnokban gyakran vásárolok magokat, aszalványokat, persze gabonát is árulnak, a barna rizs kilója 460 Ft. El tudom képzelni, hogy ennél is olcsóbban lehet venni más piacon, pl. a Fővám téren. Ha nem akarunk vagy nem tudunk piacra járni pl. a munka beosztásunk miatt, akkor jó megoldás lehet a netes rendelés, a Bulk Shop-ban pl. 960 Ft-ért 2 kilót kapunk, tehát még mindig jó áron van, összehasonlítva pl. a Herbaházban (ahol szerintem nagyon jó áron lehet sok mindent beszerezni) is 600 Ft per kiló áron találtam legolcsóbban (300/0,5 kg).

Na de a legfontosabb: hogyan készül? Én most „kicsit” túllőttem a célon és nagyon sok rizst használtam fel: 0,5 kiló barna rizsből készítettem kb. 1,2 l nemtejet. Így egy sokkal testesebb, sűrűbb, krémesebb, rizs-ízűbb italt kaptam, persze ha pl. süteményt vagy olyasmi ételt készítünk, akkor jól jöhet ez a fajta. Ha csak kávéhoz akarjuk felhasználni, elég a neten is javasolt mennyiségekkel operálni:

25 dkg barna rizst vízbe legalább 24 órára beáztatjuk (a hűtőben tartjuk), majd leszűrjük és betesszük egy turmixgépbe, ráöntünk 1 l friss vizet, teszünk bele himalájai (vagy hasonlóan minőségi) sót és pl. nádcukrot édesítésképpen, majd percekig mixeljük. A végén egy nagyon sűrű szűrőn (nekem ez a legegyszerűbb és leghigiénikusabb megoldás – százforintos boltban kapható műanyag, “hálós” szűrőt használok erre) egy tálba átszűrjük és hagyjuk, hogy lecsöpögjön: segítsünk rá valamilyen eszközzel, hogy a nedvesség kicsuroghasson belőle (kevergessük, nyomkodjuk, stb.). Persze ha már az a bizonyos másik “mumus téma” zero waste ügyében, a házi komposztálás “nagy üzemben” működne otthon, akkor nem a kukába kellett volna kihajítani a kiszipolyozott rizst, hanem nemesebb vége is lehetett volna, mindenesetre egyébként már készen is vagyunk. Az íz „fokozására” lehet még fahéjat is használni, pl. egy fahéj rúddal együtt áztatni a rizst. Legközelebb úgy csinálom majd.

Örülök és hálás vagyok, hogy végre elszántam magam erre a fontos lépésre és remélem, ez segít majd a többi házilag készíthető alapanyagok (nemtejföl, nemjoghurt, nemtejszín) otthoni készítésében is.

Namaste.

http://www.facebook.com/naprolnapranap/

0

Paprikás-hagymás-pecsenyezsíros palacsinta recept (vegán, gluténmentes)

Múlt szombaton Vegán palacsinta bajnokságon vettem részt és az elkészített palacsintámmal második helyezést értem el az egy ízzel nevezők között. Ezzel a palacsintával indultam.

Hozzávalók a tésztához (kb. 12 db palacsinta, az ötletet innen vettem):

100 gramm zabliszt (gluténmentes, ha GM palacsintát akarunk: zabpehely ledarálva)

130 gramm hajdina liszt

1 bögre növényi tej (pl. rizs)

2 ek olaj

Himalája só

szóda/szénsavmentes ásványvíz (a kellő állagtól függ a mennyiség)

olaj a sütéshez

Hozzávalók a töltelékhez:

2 db nagyobb kápia paprika

olaj

1 lilahagyma

szárított vagy friss metélőhagyma

vegán pecsenyezsír (vöröshagyma, étolaj, fokhagyma, kókuszzsír pálmazsír helyett, Himalájai só, bors, (füstölt) pirospaprika, sörélesztő pehely – elhagyható)

A palacsintákat a videóban leírtak alapján elkészítettem. A töltelékhez a hagymát apróra vágtam, a kápia paprikát előmelegített sütőben egy kis olajjal meglocsolva megsütöttem. Miután kihűlt, amennyire tudtam lehúztam a bőrét és szintén apróra vágtam. A palacsintát megkentem a zsírral és az egyik oldalára csíkban felhalmoztam a többi hozzávalót. Szerintem nagyon finom lett. 🙂

28829310_332707440572387_2053433383_n

Sajnos kevésbé sikerült kép az eseményen, ráadásul pont a töltelék nem látszik 😀