Ayurvéda – A létezés művészete

KépA hétvégén néztem meg ezt a filmet Gabi ajánlására és meg kell mondjam, igen nagy hatást tett rám. A film nagyon jó bevezetője-összefoglalója-szemléltetője annak, hogy mi is az az Ayurvéda – nemcsak egy gyógyászati rendszer, hanem végső soron életfilozófia is. A dokumentumfilm betekintést ad a különböző orvosi gyakorlatokba, kezelési módszerekbe, esettanulmányokat villant fel és szól az Ayurvéda és a hagyományos nyugati, allopatikus orvoslás közti különbségekről. A végén annak is tanúi lehetünk, hogy nyugaton milyen formában van jelen ez az ősi indiai tudomány. Az ismeretterjesztő film 2001-ben jelent meg, három évig forgatták Indiában, Görögországban és Amerikában.

Ugyan volt már némi háttértudásom az Ayurvédával kapcsolatban, például tisztában voltam vele, hogy ez a módszer nem a betegséget, hanem az embert gyógyítja és hogy a kezelés holisztikus, a testet-szellemet-lelket érinti. Összefüggéseket lát olyan dolgok között, amelyekre nem is gondolnánk, végső célja, hogy visszaállítsa a harmóniát az ember és természet között, hiszen a mi természetes állapotunk az egészség. A testünk-lelkünk megtisztítása mellett az egész életünket egyensúlyba hozza, az „élet művészetére” tanít, megmutatja, hogyan kellene élni. Hangsúlyozza a betegségmegelőzést, egészségmegőrzést, hiszen ez könnyebb, mint egy már kialakult betegséget kezelni.

A kezelés hihetetlenül személyes és emberközeli és így számomra nem olyan rémisztő, mint a nyugati orvoslás, ahol azt sem tudjuk, mit veszünk be vagy éppen milyen kockázatai, mellékhatásai lehetnek a különböző szereknek. Arról nem is beszélve, hogy milyen gyakran félrediagnosztizálják a betegséget. Fontos kiemelni, hogy az Ayurvéda nem a gyors megoldások rendszere. A kezelés személyre szabott és hosszadalmasabb, sok mindenre oda kell figyelnie a betegnek: az étrend és a mozgás ugyanannyira fontos, mint maga a gyógyszer. Milyen sokszor mondjuk, hogy “az egészség mindenek felett” és hogy “akinek nincsen egészsége, annak semmije sincs” – ennek ellenére milyen türelmetlenek vagyunk, gyors megoldást várunk, azonban ehhez lehetőleg ne kelljen túl nagy erőfeszítéseket tennünk.

Emlékszem pár évvel ezelőtt volt egy nagyon beteges korszakom. Ez egybeesett azzal, amikor vegetáriánus lettem. Akkor még nem egészségügyi megfontolásból, hanem morális-etikai okok hozatták meg velem ezt a döntést és nem is igen hittem akkor még, hogy egészséges a húsmentes étkezés. Valószínűleg a stresszes életvitel, helytelen táplálkozás (semmi gyümölcs, pizza, sajtos meleg szendvics és sajtos tészta felváltva) és a magánéleti gondok miatt betegeskedtem olyan sokat, rengeteg gyógyszert szedtem, nagyon le volt gyengülve az immunrendszerem. Aztán egyik napról a másikra megelégeltem ezt az állapotot és úgy döntöttem, nem szedek több gyógyszert, hanem az étkezésemet teszem egészségessé. Akkor kezdtem el gyógyteákat is inni, amelyek más természetes szerekkel csodát műveltek. Azóta már minden állati eredetű táplálékról lemondtam, heti hatszor jógázom, iszom a gyógyteákat, igyekszem egészségesen táplálkozni, a gyógyszertárakat nagy ívben elkerülöm és ennek köszönhetően szinte sohasem vagyok beteg. Hiszem, hogy lelki-és tudatállapottól is függ az egészség az emberben, és hogy “amit eszel-iszol azzá leszel” (hogy közhelyesen fejezzem ki magam).

Az Ayurvéda teljes mértékben erőszakmentes, természetes eszközökkel és eljárásokkal dolgozik: elsősorban gyógynövényeket, ásványokat, olajokat, iszapos pakolásokat használ a gyógyításban. Az orvosok magukon kísérleteznek, így vizsgálják az új gyógyszerek hatásait. A filmben láthatjuk, ahogyan a gyógyító higanyt vesz be – átlagos körülmények közt mérgező a higany, azonban az Ayurvédában az orvosok gyógyszerként használják.

Nagyon érdekes, ahogyan az orvosok felállítják a diagnózist – az embernek az az érzése, hogy a gyakorlott gyógyító már ránézésre meg tudja állapítani a betegséget. Megdöbbentő az a jelenet, amikor kígyózó sorok várakoznak, hogy az orvos megnézze őket. Az emberek leleteket hoznak, elmondják, mit tanácsoltak nekik a nyugati orvosok, beszámolnak róla, hogy hogy érzik magukat. A gyógyító meghallgatja a betegeket, majd fakérget vagy gyógynövényeket ad nekik egy pár szó utasítással. A fakéregről kutatások kimutatták, hogy elpusztítja a rákos sejteket.

Az orvosi szobák nem modernek és sterilek, mint nyugaton és itt valójában nem is a külsőségek számítanak. Megfogott az orvosok egyszerűsége, alázatossága és nyitottsága is. A betegek bizalommal fordulhatnak hozzájuk, ami elengedhetetlen a gyógyuláshoz: ha a beteg nem hisz benne, hogy meg fog gyógyulni, a kezelés nem lesz eredményes. Nem lehet akárkiből gyógyító: a pénzhajhász, mohó embereket nem avatják be a titkos tudásba.  Az erkölcsösség és elhivatottság alapvető követelmény, csak az embertársak megsegítésére lehet ezt a különleges tudást felhasználni.

A több ezer éves (5000) tudás apáról fiúra száll, az ősi iratok kódolva tartalmazzák a titkos tudást, amely tapasztalati úton alakult ki,  tökéletesedett. Több száz éves kéziratok az orvos szekrényében hihetetlenül időtálló eljárással készültek. Azonban a filmben hangsúlyozzák, hogy nem lehet mindent könyvekből elsajátítani, csak egy gyógyító tanítványaként lehet kitanulni az orvoslást.

A filmet youtube-on a fenti linken bárki megnézheti. Mindenkinek ajánlom, aki többet szeretne tudni erről a lenyűgöző rendszerről.

One thought on “Ayurvéda – A létezés művészete

  1. Engem meggyőzött 🙂 Csodálatos volt a film. Egy idézet, ami megmaradt :”Nem a beteget fogom kezelni, hanem az embert!” Nagy különbség a nyugati és a keleti gyógyászat között.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s