Széljegyzet
0

177382215_f215e37076_mAz igazat megvallva egy kicsit el is csúsztam ezzel a bloggal, pedig a hétvégén elkezdett motoszkálni a fejemben, hogy valami határidős bloggal talán még el vagyok maradva és arra is emlékeztem, hogy valami kényes témáról kell majd írnom személyes hangvételben. A téma pedig a címben található idegen hangzású szó lesz, amely önkéntes önmegtartóztatást jelent, de csak nagyon távolról. Valószínűleg azért raktároztam el a fejemben és halogattam a megírást, mert már a feladat kiadásakor belegondoltam, hogy milyen nehéz dolgom lesz majd vele.

Amikor pár hete Vivekananda Raja jógáját vettük a tanfolyamon, természetesen szóba került a nyugati világban cölibátusként ismert fogalom is, amely az irányában érzett zsigeri ellenállásból fakadóan is sok félreértelmezésre ad lehetőséget. Patanjali Jóga Szútráiban a brahmacharya az öt jáma (a nyolc ágú vagy astanga jóga első lépcsőfoka) egyike, a nemi önmegtartóztatás, amelynek végső célja az energia és a vitalitás megőrzése. Többféle értelmezés is létezik, a legszigorúbb és kissé idejétmúlt értelmezés szerint a brahmacharya az ejakulátum megtartását jelenti, amelyből egyből látszik, hogy az alapkövek letételekor nem igazán jött szóba, hogy majd egyszer a “gyengébbik nem” is arra fog vetemedni, hogy fellépjen a jóga rögös útjára.

Nekem az az értelmezés tetszik, amely szerint a brahmacharya lényege a modern ember életében nem a napjainkban már irrelevánssá vált szüzesség vagy tisztaság megőrzése, hanem inkább az, hogy ne pazaroljuk az energiánkat (szexuális vagy egyéb) olyan dolgokra, amelyek nem visznek előre, amelyek nincsenek az épülésünkre. Az életenergiával, a pránával tudatosan kell bánnunk, arra kellene használnunk, hogy a spirituális fejlődésünkben vigyen előre bennünket, így azt lehetőleg el kellene raktározni – ez az, amiről Haich Erzsébet is ír A szexuális erő és a jóga című könyvében. Azonban az elfojtás nem jöhet szóba, hiszen minden elfojtott kívánság megtöbbszörözött erővel tör felszínre az első adandó alkalommal. Beláthatjuk, hogy a mai szexuális ingerekben bővelkedő világunkban nehéz is lenne máról holnapra szüzességi fogadalmat tenni.

Én úgy látom, hogy ezeket a dolgokat nem érdemes és nem is lehet erőltetni. Amíg nem alakul ki bennünk az igény aziránt, hogy az energiáinkat magasabb irányba akarjuk terelni, addig felesleges beszélni róla, hogy mi történne, ha mától megfogadnám ezt meg azt. Drasztikus döntések helyett szellemileg és lelkileg kell megérni először: én is például egyre többször kapom magamat azon, hogy idegesít, ha felesleges dolgokra pocsékolom az időmet. Sajnos sokszor úgy érzem, hogy minden törekvésem ellenére kifolyik az idő a kezeim közül. Hiába szeretnék meditálni, itthon is jógázni, olvasni, egyszerűen annyi sok más kis dolog van, hogy mire azoknak a végére érek, addigra már éjfél körül jár és le kellene feküdni. Ennek ellenére bizakodó vagyok és hiszem, hogy lassan, de biztosan elérek arra a szintre, hogy nem én futok az időm után, hanem képes leszek irányítani.

A lényeg itt is a fokozatosság és ez az amire rá próbálom szoktatni magam. Mielőtt olyan másfél éve elkezdtem komolyabban jógázni, soha nem sportoltam semmit és elképzelhetetlennek tűnt számomra, hogy beleférjen a jóga a szűkös időmbe. Aztán valahogy mégis befért a heti egy, majd a kettő, a három és végül a heti hat alkalom is mindig összejön. Ennek ellenére nem kellett semmit sem feláldoznom eközben, sőt, régen a főzésre sem volt időm, most pedig a tudatossággal együtt a táplálkozás iránti igényesség is kialakult bennem.

Igen, számomra ezt jelenti a brahmacharya: amikor a felesleges, időt és energiát pazarló dolgokat kiszorítja egy olyan fajta vágy, hogy minden percünket értelmesen és a hosszú távra nézve is kamatoztatható tevékenységekre fordítjuk. Ebben már az is benne van, hogy fokozatosan elfordul az érdeklődésünk az olyan “világi gyarlóságok”-tól is, mint a bulizás, ivás vagy éppen a szexuális örömök túlzott keresése. Ezeknek természetes módon, belülről kell fakadniuk, különben csak legfeljebb arra lehet jó ennek a betartása, hogy mások orra alá dörgölhessük, hogy mennyivel jobbak vagyunk náluk, mert mi tudunk uralkodni magunkon.

.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s