Az SI ízület problémái és lehetséges gyógymódjai. Az SI és a jóga

1009481_530437920344359_654380861_oSzemélyes okok miatt nagyon közel áll hozzám ez az anatómiai terület, illetve probléma. Több mint tizenöt éve szenvedek derékfájással, hol jobb, hol rosszabb időszakokkal, de csak nem olyan nagyon régóta tudom, hogy valószínűleg mi is fáj. Ezt a problémát sajnos semmilyen orvos és az MRI röntgen sem tudta nálam kimutatni, így sokáig sötétben tapogatóztam az orvosokkal együtt. Az irodalomban is azt találtam, hogy bár sokan szenvednek tőle, kevesen ismerik ezt az ún. sacroiliacalis ízületet, illetve az ehhez kapcsolódó problémakört. Most hogy már tudom, hogy mi a bajom, legalább célirányosan utána tudok nézni a lehetséges orvoslási módoknak, illetve kísérletezni tudok velük.

Azt gyanítják, hogy az SI téma elhanyagolásának történeti oka (is) van: a 20. század eleji túlzott figyelem után az elmozdult porckorong került a fókuszba és miután ezt az MRI ki tudja mutatni az előbbit pedig nem, így értelemszerűen a porckorong problémákat veszik komolyabban. Miután az SI szalagok a test legerősebbjei közé tartoznak, így nem sokszor merül fel a gyanú, hogy azok megrándulhatnak vagy elszakadhatnak. Továbbá az SI rendellenesség létezését az is kétségbe vonja, hogy nincs egyetértés az ízület mozgásterét illetően sem.

A sacroiliac ízület anatómiája

Az SI ízület erős, szalagok által stabilizált szinoviális ízületi réspár a gerincoszlop mellett, amely a csípő alján, a keresztcsont felső két oldalán két csont találkozásánál található, a középen található keresztcsont (sacrum) és a csípőlapátok (os ilium) között, a csontok közötti articuláris felszín között, az ízület mozgása a két csont illeszkedését teszi lehetővé. Itt egy aránylag merev ízületről van szó, az őt alkotó csontvégek minimális elmozdulásra képesek egymáshoz képest, hiszen az SI funkcióját tekintve stabilizálja a medencét, rögzíti a gerincoszlophoz. Ebben segíti a medence szalagrendszere, amely egy erős és kiterjedt rendszer, ami összeköti a gerincoszlopot a medencecsontokkal. Az SI első és hátsó részéhez izmok és ízületek kapcsolódnak, amelyek a fájdalom forrásai lehetnek rendellenességkor. A keresztcsont viseli a csípő súlyát, az SI eloszlatja ezt a súlyt, amelynek a fele így a csípőkre és onnan a lábakba megy. Mivel a gravitáció leszorítja a háromszög alakú keresztcsontot a csípőlapátok között, hajlamos egymástól eltávolítani a csípőlapátot, de az erős szalagok megakadályozzák, hogy elmozduljon. Emiatt a kétirányú erő miatt alakul ki a stabil ízület. Néhány ínszalag, amely az SI-t stabilizálja átszövi a keresztcsont és az ilium találkozási pontját, ezeket elől ventral sacroiliac ízületeknek, hátul dorsal sacroiliac ízületeknek nevezik. Más erős ízületek az SI feletti területet töltik ki, erősen összetartva a két csontot. Mint a többi szinoviális ízület, az SI is mozog, ez a nagyon korlátolt mozgás segíti a járást. Az 50 feletti férfiak többségénél a mozgásszegény életmód miatt az ízület összenő, tehát a kor előrehaladtával a keresztcsont és a két ilium gyakran egy csonttá válik, emiatt nem hisz sok sebész az SI sérülésben.

Vitatják ennek az L-alakú (vagy máshol C-alakot írnak) ízületnek a mozgásterét (2 és 18 fok közé teszik), a páros ízület két része együtt mozog (ez a mozgás ún. bikondiláris mozgás: az egyik oldal mozgása a másik ellentétes elmozdulásának felel meg) és a járás megtanulása után olyannyira megnő a stabilitása (erős ínszalagok tartják), hogy az elmozdulás elméletileg ritkán következik be. Az összes többi alsóvégtagi ínszalaghoz hasonlóan az SI is önzáródó mechanizmust biztosít, hogy a járáskor az ellökés stabil legyen: az ízület lezárja az egyik oldalt, amikor a súly átmegy az egyik oldalról a másikra és a medencén keresztül a súly a sacrumról a csípőcsontra tevődik át.

A szalagok stabilitása ellenére azt találtam, hogy azok mégis elszakadhatnak, a leggyakrabban elszakadó a posterior sacroiliac ínszalag. Az SI fájdalom-érzékeny szerkezet, sűrű idegvégekkel. A tünetek tompa, általában egyoldali (unilaterális) alsó háti fájdalom, amely súlyosbodik felálláskor vagy a lépcsőzéskor történő lábhúzáskor, merevség is beállhat hosszas ülés vagy sétálás után. A kisugárzás ritka (csípő, fenék, comb, még ritkábban a térd alá). Az SI rendellenesség során a tompa vagy éles fájdalom is jellemző, amely általában növekszik fizikai tevékenység végzése során. A tünetek súlyosbodhatnak hosszadalmasan tartó pozíciók végzésekor is (ülés, fekvés, állás). Nekem személy szerint ezek közül az ülés szokott a legnagyobb problémát okozni. A fájdalom fokozódhat szexuális közösülés és menstruáció alatt is.

Az SI problémában szenvedőknél kialakulhat feszülés és működési rendellenesség a környező izmokban vagy akár el is csökevényesedhetnek bizonyos izmok a fájdalom miatti akadályozottságból kifolyólag. Fontos itt kiemelni, hogy az SI ínszalagjainak kapcsolódása van a piriformisszal, a biceps femorisszal, a gluteus maximusszal és minimusszal, az erector spinae-vel, a latissimus dorsival, a thoracolumbar fasciaval és az iliacusszal, amelyek szintén fájhatnak.

Az SI probléma lehetséges okai

Az SI rendellenesség egyik oka az ízület instabilitása, amikor a szalagok már nem képesek az alátámasztást biztosítani, az ízület laza vagy hipermobil, ilyenkor a szalagok gyengék, elszakadtak vagy sérültek, holott az ízület maga egészséges. Ez a csípőcsont és a keresztcsont aszimmetrikus, nem passzoló illeszkedését hozza magával, ami fájdalmat okoz. Megváltozott járás és repetitív stressz is vezethet rendellenességhez (például lábhossz különbségnél, gerincferdülésnél, rossz minőségű lábbeli viselésekor, a csípőcsont ízületi gyulladásánál). Az ízület szalagjai terhesség alatt is meglazulnak a relaxin hormon hatására, hogy a medenceízületek szüléskor kitáguljanak. A hipermobilitás ellentétét, a hipomobilitást az ízület túl kis mértékű mozgása okozza, amely kialakulhat a kor előrehaladtával vagy ízületi betegségnél (gyulladásos megbetegedés, fertőzés).

Az izmok kiegyensúlyozatlansága, sérülés (például fenékreesés) és hormonális változások is vezethetnek SI működési zavarhoz. A probléma a nőkre általánosságban véve jellemzőbb, mint a férfiakra. A nyúlás hipermobil SI-hez vezet, végül arhritiszhez is. Terhesség alatt mikrosebek is keletkezhetnek az ízületen.

Máshol azt a besorolást találtam, hogy a fájdalmat a sacroiliitis, az SI begyulladása okozza. Az SI-hez köthető gyakori problémákat összefoglalóan SIJD SI működési zavarnak nevezik: az ízület abnormális mozgása okozza (túl sok vagy túl kevés), amely végül sacroiliitishez vezet.

A kiváltó ok lehet még medencét érő sérülés vagy kórokozók (baktériumok) útján, amelyek egy fertőző gócból a vérárammal vagy a környező szöveteken keresztül jutnak az ízületbe (például húgyúti fertőzés vagy csontvelőgyulladás). A harmadiknak az autoimmun jellegű gyulladás pontos oka nem ismert, okozhatja genetikai hajlam, amelyet valami környezeti tényező előhozott.  Ilyenkor a gerincoszlop többi kisízületénél is kontrollálatlan gyulladás lép fel, végső fázisban a porcfelszín és az ízület elcsontosodáshoz vezethet. Hajnali vagy éjszakai derékfájdalom és reggeli merevség jellemző ilyenkor, később merevség és mozgásbeszűkülés jellemző (véglegesen nem gyógyítható ez a fajta gyulladás).

Sok szakértő, aki együtt dolgozott jógikkal úgy hiszi, hogy a fájdalmat az ízület túlzott elmozdulása okozza, amely az ínszalag feszüléséhez vagy a szalag, a porc, vagy a csont kopásához is vezethet. Többféle elmélet létezik a kórtan részleteivel kapcsolatban. Az auriculásis felszínen egyenetlenség keletkezik, ha a csontok elmozdulnak egymáshoz képest. Eszerint a hipotézis szerint a fájdalom forrása, hogy a csontok már nem illeszkednek tökéletesen egymáshoz. Ha ez huzamosabb ideig így marad, akkor először a porc, majd végül a csont is elkopik, fokozva a fájdalmat. Mivel az erős ínszalagok együtt tartják az SI-t, az egyetlen módja, hogy kijöjjön a helyéről jógázás közben, ha ezeket a szalagokat túlfeszítik. Így egy másik feltételezés szerint a fájdalom forrása a kimozdult vagy elszakadt szalagok és nem az ízületi felszínt ért sérülés. Úgy tűnik, hogy egy nagy mértékű nyújtás megsértheti a szalagokat és kimozdíthatja az ízületet.

Az SI elmozdulása gyakoribb a haladóbb jógagyakorlók és tanárok körében, hiszen ők erőteljesebb nyújtásokat végeznek ismétlődően, és mert sokaknak eleve lazább izmai és szalagjai vannak, így az SI-jük is hajlamosabb az elmozdulásra. Nőknél gyakoribb ez a probléma, mivel csípőjük szerkezete és szélessége miatt az SI kevésbé stabil és egyébként is rugalmasabb szalagokkal rendelkeznek.

A leggyakoribb problémát az okozza, amikor a sacrum felső része túl messzire hajlik az iliumhoz képest a test egyik oldalán olyan aszimmetrikus előre hajlásnál, mint a janu sirsászana, ilyenkor a sacrum elkülönül az iliumtól és az egyik oldalon elé kerül. Más ászanáknál, úgy mint a paschimottanászanánál, ha például az egyik hamstring feszesebb, az egyik ülőcsont akadályozza az előrehajlást és a másik oldal miatt a keresztcsont felső része közeledik az iliumhoz, így kimozdítva az SI-t és túlnyújtja a szalagokat. Ha a sacrum egyik vagy mindkét oldala túlságosan előrehajlik, akkor hajlamos ott beragadni. A keresztcsont keskenyebb hátul, mint elöl, így amikor előrehajlik, akkor az ilium csontok közelebb kerülnek egymáshoz. Ahhoz, hogy a sacrum újra a helyére kerüljön, az ilium csontokat szét kell feszíteni az SI szalagok ellenében, ami nagyon nehéz, hiszen a sacrum és az ilium egyenetlen ízület felszínét kell egymásra csúsztatni.

A hátrahajlás eshet jól és rosszul is az embernek, attól függően, hogy az egyenetlen felszínek találkoznak-e így vagy pedig pont így kerül helyére a keresztcsont. A szétterpesztett lábbal végzett előrehajló pózok, mivel a belső comb izmainak (adductor) a húzásával a szeméremcsontot távolítják, így az SI-t is, a keresztcsont pedig előrefele kimozdul a helyéről. A csavarások az sacrum egyik oldalát a másik felé közelíthetik, az oldalra hajlások miatt becsípődhet az SI egyik oldala, amely tovább lazítja az amúgy is laza interosseous szalagot és a rájuk terhelődő nyomás miatt a felszínek irritációját okozhatja.

A csípőhajlító izmok kiegyensúlyozatlansága is problémát okozhat. A két psoas izom kapcsolja össze a gerinc ágyéki részét a felső belső combcsontokkal. Ha az egyik feszesebb a másiknál, akkor a gerinc egyik oldalát túlságosan távol húzhatja, magával húzva a keresztcsontot is. A két csípőizom a csípőcsont elejét köti össze a belső és felső combcsonttal, egy feszes csípőizom az egyik oldalon SI problémákat okozhat azáltal, hogy a csípőcsontot a keresztcsonthoz képest eltávolítja.

A diagnózis felállításának módjai

Fizikai vizsgálatokkal (nyomásérzékenység), mozgásszervi tesztekkel és képalkotó módszerek segítségével állapítható meg a probléma oka és helye. Egy forrásban azt találtam, hogy az MRI alkalmas a korai diagnózisra. A röntgenen csak akkor látszik a probléma, ha a gyulladás már régóta fennáll, fertőzésnél pedig a laborvizsgálat hoz eredményt. Más besorolás szerint a probléma kiderítéséhez az ún. provokatív vagy nem-provokatív (például állásból vagy ülésből előrehajlás) módszereket is használnak, azonban ezek kevésbé megbízhatóak. A jelenlegi standard diagnózist injekció segítségével állítják fel: röntgenátvilágításkor vagy CT felvételkor helyi érzéstelenítéssel. Ha két látogatás alkalmával a páciens beszámol arról, hogy az enyhülést fájdalom váltotta fel, akkor erősítik meg a diagnózist. Csak egyetlen radiológiai vizsgálat képes kimutatni az SI elégtelenséget, az ún. SPECT/CT. A manuális módszerek között hatékony lehet az a provokatív módszer, amikor az SI ízületből származó fájdalmat idéznek elő vagy fokozzák azt (például a Gaenslen teszt, FABER vagy Patrick teszt), de egyetlen vizsgálat sem teljesen megbízható a diagnózist illetően.

Cole szerint ha a keresztcsont felett vagy alatt vagy nem aszimmetrikus fájdalomról van szó az SI körül, akkor más a probléma gyökere. A hosszadalmas ülés, előrehajlás fokozza, a hátrahajlás vagy fokozza, de enyhítheti is a panaszokat. Az SI lefelé sugárzó fájdalmat okoz a comb mentén a sarok vagy lábfej külső részéig. Onnan lehet megállapítani, hogy nem sciatica problémáról van szó, ha a szétterpesztett lábbal végzett pózok és a csavarások, oldalra döntések különösen erős fájdalmat okoznak. Nekem személy szerint a virabhadra II, az uttita parsvakonászana, a baddhakonászana, janu sirsászana vagy upavista konászana nem szokott gondot okozni ezen a téren, inkább az oldalra hajlások közül az uttita trikonászana, a parivritta janu sirsászana és az előrehajlások közül nem mindig kellemes állásból előrehajolni és feljönni például prasarita padottanászanában.

Lehetséges kezelési módok

Egy cikk szerint az SIJD a derék-fenék-lábfájásban szenvedők 40%-át érinti, mégis amint már korábban említettem, gyakran elkerüli a figyelmet, félrediagnosztizálják. Azok az orvosok, akik kezelik is zavarba jönnek a probléma összetettségén. A megfelelő működés visszaállítása hihetetlen nagy kihívást jelent vagy úgyszólván lehetetlen. A kezelés függ a fájdalom súlyosságától és hogy mióta áll fenn, krónikus derékfájásnál az ún. Yoga for Healthy Lower Backs 30%-kal hatékonyabbnak és olcsóbbak bizonyult a hagyományos kezeléseknél (Egyesült Királyság). A flouroszkipus injekciót kezeléshez is használják, amely persze nem tartós megoldás és nem is segít a stabilitás visszaszerzéséhez. Az utolsó megoldás a műtét, ugyanis néhány páciens számára nincs más mód a stabilitás visszanyeréséhez.

A hipomobilis fájdalom aszimmetrikus, egyoldali és a térdbe vagy akár a bokáig is kisugározhat, ezen elvileg a masszázs vagy más manuális terápia segíthet. Komolyabb probléma, ha túlzott mozgás történik az SI-ben, amikor hipermobil: a fájdalmat a feszülő szalagrendszer okozza. Ez sportolóknál gyakori és ilyenkor a fő orvoslási mód az SI stabilizálása, például taping[1] technikák segítségével, a körülvevő izmok megerősítésével vagy ún. kompressziós short[2] viselésével. Az akut, súlyos fájdalmat krémekkel, gyógyszerekkel és helyi hűtéssel lehet elérni. Ha nagyon instabil az ízület, akkor érdemes medenceövet viselni megterhelő tevékenységek végzése során.

A kezelésnél figyelembe kell venni a megváltozott ízületi mechanizmust, az izom és az ínszalag rendellenességét. A manuálterápia segít kiigazítani a csípőt és a gerincet, de a páciens is képes a technikák elsajátítására. Fontos, hogy visszaállítsuk az izmok megfelelő hosszát, tónusát, erejét és összehangolását, amelyet speciális gyakorlatokkal lehet elérni. A feszes vagy görcsös izmok hátráltatják a gyógyulást. Továbbá az aquaterápia is hasznos lehet.

Az SI ízület helyretételét hozzáértő gyógytornász, kiropraktőr végezheti vagy magunknak is helyre tehetjük bizonyos ászanák segítségével. Hátrahajlások, mint a szupta virászana, módosított csavarások, féloldalas medence billentések, padmászana segíthetnek a fájdalom megszüntetésében. A leghatékonyabb pózok az egylábas salabászana, matsyászana lótuszban végezve. Fontos megemlíteni, hogy a helyretétel alatt és után is kellemes érzésnek kell fellépnie, ha fájdalmas vagy semleges az érzés, akkor az igazítás valószínűleg többet árt, mint segít. Az aszimmetrikus pózok az aszimmetrikus probléma miatt lehet, hogy csak az egyik oldalon működnek. Ilyenkor nem szabad gyakorolni a pózt a másik oldalon és egyébként is valószínűleg nem minden ászanát fogunk hatékonynak találni. Ha egyszer sikerült helyretennünk az ízületet, a cél a stabilizálás lesz a környező izmok megerősítésének segítségével. Ilyen pózok a gravitáció ellen végzett hátrahajlások, mint a salabászana, setu bandhászana, urdhva dhanurászana – ezek erősítik az erector spinét és a gluteus maximust. A mula bandha megerősíti a medencefenék izmait és segít megakadályozni a sacrum alsó részét a megemelkedéstől és a medencecsont alsó részét a távolodástól. A virabhadrászana III megerősíti a piriformist, az erector spinae-t, gluteus maximust, és a gluteus mediust. Miután ez egy aszimmetrikus előrehajlás, amely irritálhatja a tartóláb oldalán az SI-t, így inkább azok végezzék, akiknek az ízülete a helyén van és stabil. A legfontosabb tanácsok a sérülés elkerülésére az előrehajlásoknál, csavarásoknál és szétterpesztett lábú pózoknál, hogy a sacrum és az ilium csontokat együtt kell mozgatni, a szeméremcsontokat együtt kell tartani és fekvésből felülés előtt először mindig oldalra kell fordulni.

Roger Cole megközelítése szerint bizonyos jógapózok (pl. janu sirsászana) helytelen végzése okozhat SI problémát: ilyenkor az ízület kimozdul, majd visszatér a helyére és tompa fájdalmat okoz a hátsó csípőtövis területén az egyik oldalon. Az SI rossz elhelyezkedése miatt, mivel az őt támogató ínszalagokat bizonyos pózok kilazítottak és így két egyenetlen felület összepréselődésekor, az „ülő, előrehajló és csavaró pózok általában csak rontanak a helyzeten, és hátra- valamint oldalra-hajlások is fájdalommal járnak.” Nekem már jóval a jógagyakorlás előtt is fájt a derekam és valóban vannak olyan pózok, amelyek nem esnek jól ennek a területnek. Élen járnak a hátrahajlások: ustrászana, ekapada raja kapotászana, urdhva dhanurászana, hátrahajló ardha chandrászana, stb. Amióta tudom, hogy valószínűleg én is ennek a problémának a népes táborába tartozom, azóta törekszem a tudatos igazításra gyakorlás közben és a mindennapi életben is: legfontosabb az egyvonalúság, a szimmetria, az összeigazítása a két oldalnak, a keresztcsont és a csípőcsont együtt mozdítása. Ugyan elég mobilis a csípőm, de bizonyos pózokban mégis hajlamos a farokcsontom felemelkedni előre-vagy oldalra hajláskor (janu sirsászana, jóga mudra padmászanában vagy gomukászanában).

A cikk előrehajláshoz (vagy belső combot nyújtó gyakorlatoknál) azt javasolja, hogy húzzuk össze a medencefenék izmait: ezek összehúzzák az ülőcsontokat, így helyén tartják a keresztcsontot, a csípőcsontokat a keresztcsont felé nyomják. A stabilitást elősegíthetik még a háterősítő vagy mély hasizmot erősítő pózok. Nekem személy szerint nem mindig esnek jól a hason végzett háterősítő gyakorlatok (salabászana, sarpászana), és a hasizom gyakorlatoknál is sokszor érzékeny a derekam. Egyszer jártam egy manuál terepautánál, aki elméletileg „helyre tette” a csípőmet, bár egyáltalán nem lett utána jobb a derekam. Ő mondta, hogy a medencefenék izmainak megerősítése segíthet, illetve ő úgy látta, hogy a hátam alsó szakasza energetikailag teljesen „halott”. Ugyan nagyon sok mélyhátizom-erősítő gyakorlatot végzek, mégis nagyon instabilnak érzem a derekamat az SI kimozdultsága, érzékenysége miatt. Azt a cikk is írja, hogy ahány ember annyi gyógymód és két póz variációinak gyakorlását javasolja (Iyengar jógaoktató lévén eszközös megoldásokat hoz). Az egyik a salabászana, a másik a virabhadrászana I-es póz. Az előbbinél a bokák összekötését javasolja, az öv széthúzása enyhítheti a fájdalmat, hiszen a külső csípőizmokat így összehúzzuk, amelyek széthúzzák a csípőcsontokat távolítva a keresztcsontot. Még nem próbáltam ezt a variációt, nekem általában jobban szokott esni a csípőszéles terpeszben végzett változat, mint az összezárt (ahogy azt sok helyen végzik). A virabhadrászanát falnál tégla segítségével javasolja, amely során aszimmetrikus nyomás nehezedik az ízületre. Ezt is ki fogom próbálni.

Azért legalább két dologban biztosan hozott pozitív változást a jóga az SI érzékenységemnek: a hanyag testtartásom álló és ülő helyzetekben sokat javult – egyenesebben állok és ülök, mint egy-két évvel ezelőtt. Persze elő szokott fordulni, hogy „elengedem magam”, de egyre ritkábban, hiszen a derekam később megsínyli a helytelen tartást. A másik jótékony hatás, hogy a hát-és hasizmok megerősödése miatt már nem szenvedek annyit például egy egynapos városnézés közben és után, mint azelőtt. Azelőtt rövid idő után az egész alsó háti szakasz bemerevedett és nagyon fájt, sok kellemetlenséget okozva ezzel. Sajnos most is előfordul, hogy például betegség vagy menstruáció előtt még megmozdulni sem esik jól reggel vagy akár egész nap és bizonyos mozdulatok nyilalló fájdalmat okoznak ezen a területen. Ilyenkor olyan lassan és megfontoltan igyekszem mozogni, ahogyan csak lehet, elkerülve ezzel, hogy fokozódjon a fájdalom.

Források

http://physioinfo.hu/betegsegek-serulesek/derek-keresztcsont/mitol-fajhat-a-keresztcsontunk

http://www.gyogytornapraxis.hu/kinesio_tape.html

http://menshealth.hu/enyhitsd-az-izomlazat-kompresszios-nadraggal/

http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/10735/a-sacroileitis

http://aum.hu/serulesek-elkerulese-az-si-izulet/

http://www.yogajournal.com/for_teachers/1027

http://www.yogajournal.com/for_teachers/1028

http://en.wikipedia.org/wiki/Sacroiliac_joint

http://en.wikipedia.org/wiki/Sacroiliac_joint_dysfunction

http://www.getprolo.com/sacroiliac-joint-dysfunction/

http://www.sidysfunction.com/articles/misdiagnosingsacroiliacjointdysfunction.html

http://www.videomd.com/SacroiliacJointDysfunction-fv-5834.aspx

[1] „A Kinesio tape (kineziotape, meditape) egy elasztikus pamutból készült, speciális ragasztóanyaggal ellátott tapasz (…). A ragasztóanyag turmalint és akrilszemcséket tartalmaz, mely a mechanoreceptokra történő ingerkifejtés révén optimalizálja az izomtónust, csökkenti a mozgásbeszűkülést, enyhíti/megszünteti az izomfájdalmat, javítja a nyirokkeringést.” Alkalmazzák „ágyéki gerinc mozgáskorlátozottsága, sacroiliacalis ízületi blokk, kisugárzó idegfájdalom, kezdődő csípőízületi kopás, csípő körüli izmok fájdalmas görcse” esetén is.

[2] “A kompressziós ruha leszorítja ezeket a[z izom]duzzanatokat, ezáltal csökkenti a fájdalmat. Serkenti a véráramlást, így az ártalmas élettani bomlástermékek hamarabb ürülnek ki az izomból, ami szintén kisebbíti a kínok lehetőségét.”

4 thoughts on “Az SI ízület problémái és lehetséges gyógymódjai. Az SI és a jóga

  1. Érdeklődnék, hogy találtál valamilyen gyógymódot, orvost vagy bármilyen segítséget? Ugy gondolom hasonló cipőben járok, sok orvosnál és gyógytornásznál jártam már… Üdvözlettel

  2. Kedves Tamara, segítségedet szeretném kérni SI izület problémakör témában,már nagyon régóta szenvedek,jó lenne valami tartós megoldás. Olvastam amit az előző hozzászólónak írtál, de én úgy tudom, hogy Bene Máté geincsérvvel foglalkozik főként, meg nem is lehet őt elérni túl könnyen. Tudnál segíteni abban, hogy kihez tudnék fordulni? Te személy szerint foglalkozol emberekkel magánban? Köszönöm a választ előre is: V.Éva

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s